Everything I wanted but nothing I'll ever need

Sziasztok!
Sajnálom, a múlthéthez hasonlóan ma sem lesz rész, és azt hiszem, ez egy ideig így marad. Szünetet kérek, egy ideje már akarom ezt, mert nem megy az írás, nagyon sokat szenvedek a részekkel. Egészen tegnap délutánig úgy voltam vele, hogy ha semmit nem alszok akkor is megírom a részt, de végül valami másért nem aludtam egyetlen teljes órát sem. Sajnálom, nem megy, de ígérem, befejezem a blogot, csak néhány napot kérek, legkésőbb a tavaszi szünet után itt leszek a folytatással, s talán sikerül majd előre megírnom néhányt részt. Ne haragudjatok, néha már ott tartok, hogy utálok leülni és írni, mert órákon át csak szenvedek, de eddig mindig kihoztam magamból amit tudtam. Most pedig... nem megy, tényleg, a lelkem most nem képes rá, hogy róluk írjon...  Mindenkinek jobb, ha most kicsit elzárkózom, sajnálom minden rossz megmozdulásom az utóbbi időben, sajnálom, ha esetleg bárkit is megbántottam, célzok itt a kiakadásaimra, arra, hogy mindig csak hisztizni tudok, és bunkón viselkedek. Sajnálom, hogy most egy kicsit feladom, de nem megy már, most nem.