2014. május 15., csütörtök

1.rész Kezdet

Sziasztok! :)
Mint látjátok, itt vagyok az 1. résszel. Nagyon köszönöm a rengeteg feliratkozót (69, haha:D, és a sok kommentet, amit kaptam a prológushoz. Örülök, hogy elnyerte a tetszéseteket, és igen, ez valóban sokkal másabb történet lesz, mint az eddigiek, szóval akinek a prológus nem tetszett, annak azt ajánlom, ne is olvassa tovább a történetem.
Remélem, tetszeni fog az 1. rész! :)
Nessa. xx

~Mira Hemmings~

Nem, nem az én nevem hangzik el. Hallom, ahogy a közönség visítva örül a mellettem megdöbbenten felugró srácnak. Tekintetem összeakad Luke csalódott szemeivel, majd minden bevezetés nélkül a testvérem felrohan a színpadra és a karjaiba kap.
-Nekem akkor is te vagy a legjobb, Mira! - súgja, közben én az arcom megalázottan rejtem a vállába, majd magamra mosolyt erőltetve gratulálok a 2012-es Ausztrál X-Factor győztesének, Sean Smithnek, aki örömtől kábultan simít végig a hajamon.
Megemberelem magam és mosolygok, viszont ahogy a mentorom, Simon, és Luke társaságában kivonulok, eltörik a mécses.
-Semmi baj! - nyom puszit a homlokomra az öcsém. Tulajdonképpen ikrek vagyunk, de én majdhogynem 3 perccel korábban jöttem a világra, tehát ő az öcsém.
-Mira, remek voltál! - villant rám biztató mosolyt Simon, hallom, hogy a színpadon Sean előadja a nyertes dalát, miközben tűzijátékok durrannak. Nekem kellene most ott énekelni.
3 évvel később már tudom, aznap este én többet nyertem, mint veszítettem, Sean nem lett más, mint egy alkoholtól bűzlő, drogos botrányhős, engem viszont hamarosan a világ legtehetségesebb énekesnőjének kiáltottak ki. Fürdőztem a sikerben, miközben a testvérem útnak indult, hogy megvalósítsa a saját álmait. Ő, és a bandája a 5 Seconds Of Summer az akkor még általam is kedvelt One Direction előzenekaraként parádéztak. Csak később jöttem rá, amikor már késő volt, hogy ezek az arrogáns gyökerek tehettek róla, hogy Luke és én elszakadtunk egymástól. Legalábbis akkor őket okoltam, az igazság az volt, mindenről én tehettem, amiatt Luke később szépen megleckéztetett.
De előtte...

Egy évvel korábban

A világ számára már az Ashton Irwin név sem ismeretlen, és én szokatlanul sokat tudok mesélni erről a srácról, ugyanis a külön turnék és utazgatások ellenére mi ketten 2 évig alkottunk egy párt. Igen, csak alkottunk, mert ezt is elszúrtam.
Ashton volt az első, aki iránt éreztem valamit, és a vele való kapcsolatom Luke is támogatta, talán mert ismerte Asht és tudta, nem érhet mellette bántódás.
Valóban boldogok voltunk, és Ashton egy ideig elviselte a csillogástól és sikertől arrogánssá vált, elfajzott énem is. Aztán már nem.
- Hé! - elmosolyodok, ahogy ismerős ujjak kapják el a csuklóm, még látom a huncut mosolyt, mielőtt ajkait az enyémekre nyomná.
- Hé! - köszöntöm hasonlóan és a hajába túrok.
- Felkészültél? - mosolyog, miközben összefűzi az ujjainkat és az öltözőm felé kezd settenkedni. Kuncogva simulok az oldalához és puszit nyomok puha arcára.
- Aha - hümmögök, nevetni kezdek, amikor ujjaival megcsiklandozza a derekam.
- Diszkrétebben, Cica! - nevet, és játékosan az orromra koppint, válaszul a könyökömet a hasába mélyesztem. Összegörnyedve, félig-meddig nevetve felnyög, én pedig megragadom az alkalmat és a hajába túrok.
- Kegyetlen vagy - pislog nagyokat, megpaskolom az arcát és a kezénél fogva húzom be az öltözőbe.
- 5 perc! - hallatszik kintről, majd hallom Calum hangját, ahogy elégedetlenül motyogva próbál szabadulni a fodrász lány - Cindy - karjai közül.
- Nem kellene neked beülni a dobok mögé? - vonom fel a szemöldököm.
- A kicsikéim még tudnak várni egy kicsit - szája huncut mosolyra kunkorodik, majd a derekamnál fogva húz magához. Nem nagyon volt viszonyítási alapom, de Ashton kiemelkedően jól csókolt azok közül, akiknek valaha is sikerült birtokba venniük az ajkaim.
Luke mindig a legjobb pillanatokat választja a megjelenésére, így már el sem húzódunk egymástól, amikor benyit az öcsém. Kissé talán zavarba ejtő helyzetben talál minket, ugyanis néhány rúzst letarolva Ashton a sminkes asztalkát választotta megfelelő helynek nekem, a lábaim a dereka köré fonva vetek haragos pillantást rá.
- Ideje elengedned a tesómat, Irwin! - hangja komoly, közben a szemei vidáman méregetik kissé kipirult barátom, aki idegesen fejti le magáról a lábaim.
- Hordd el magad - vigyorodok el flegmán, a fejemet oldalra döntve pislogok nagyokat.
- Mira - Ash figyelmeztető hangon motyog a fülembe - nem szeretem, amikor ezt csinálod.
Nyomok egy cuppanós csókot az arcára, miközben lekászálódok az asztalról és a kezembe veszek egy rózsaszín ajakfényt. Végigsimít a derekamon, majd haptákba vágja magát és bólint az öcsém felé.
- Igenis, uram!
Kuncogva nézek utána, játékosan kacsint rám, majd elkocog, hogy elfoglalja a helyét.
- Minden oké? - Luke egy ideig az egyre növekvő egóm ellenére is aranyosan viselkedett velem. - Tudod, mikor kell belépni?
Felvont szemöldökkel, amolyan "ez most komoly? pillantást küldök felé, majd kilépek a folyosóra és elindulok a helyem felé. Elég ritkák a közös koncertek, mert a 5 Seconds Of Summer még várat a nagyobb sikerre, míg én már befutott énekesnőnek számítok. Én stadionokat töltök meg, ők egyelőre színházakat, együtt pedig arénákat, ez amolyan köztes állapot, a rajongók követelik a "Hemmings Twins-t". Ezek a koncertek abból állnak, hogy közösen énekeljük el egymás dalait.
A füleset elrejtem a hajammal és megkapom a mikrofonom, miközben guggolva becsusszanok az állványra és elhelyezkedek, hogy amikor "kirepülök" ne essek orra. Egy elég laza számmal, a Don't Stop-pal kezdünk, hogy a megjelenésemnél ne bukjak orra magassarkúban, így szuperhősös tornacipőben feszítek.
Hallom az őrjöngést, ami a srácokat fogadja, Luke belekezd a dalba, látom őt magam előtt, ahogy a mikrofonállványt szorongatva előredől. Amint jön a refrén, én kirepülök és ő felrúgja az állványt. Ez az egyik kedvenc dalom tőlük.
-Mehet!-hallom a kiáltást, felfelé pislantok, lökést érzek, amikor a "padló" a megfelelő helyre kattan én felrepülök és együtt kezdjük a refrént. Az ordítás, ami fogad felbecsülhetetlen, azonnal kilököm a füleseket és karjával a vállamon kezdek énekelni.
Alapszabály, hogy a saját koncerteden ne fordíts hátat a közönségnek, de én most megteszem, s míg az öcsém szólózik, én összenézek a dobokat püfölő barátommal. Most is meglep, mennyire nagy átéléssel csinálja ezt, az ujjai közt pörgeti az egyik dobverőt, majd mosolyt villant rám, én pedig visszafordulok és újból kezdem a refrént. Lehunyom a szemem, a hajam a hátamat verdesi és ugrálás közben száll körülöttem, Calum szólójánál előrenyargalok a színpadon és megérintem az értem nyújtózkodó kezeket és rákoppintok egy sírós lány orrára, aki emiatt csak még jobban kezd sírni. A fejemet rázva élvezem a 3 fiú szólóját, a fülemben érzem a ritmust, melyet Ashton játszik, egy pillanatra lehunyom a szemeim, majd egyszerre befejezzük a dalt. Hogy némileg tompítsam a hangokat a pöcköket a fülembe helyezem, majd büszkén és kissé önelégülten nézek végig a tomboló embereken, Luke egy puszit nyom az arcomra és rám vigyorog, mielőtt elindulna az én egyik dalom. Elfelejtek mindent, elfelejtem a vitáinkat, mindent, csak a közönségnek élek és a gyorsabb, vidám dalokon ugrálok és beállok a táncosok közé, a lassúakon leülünk az emelvényre, vagy szétválunk és a színpad két oldalán nyújtogatjuk a kezeinket. Régóta ez az egyetlen, amikor Luke és én együtt csinálunk valamit, miközben nem kapunk össze. Ők eljátsszák a She Looks So Perfect-et, míg én elrohanok átöltözni és a fodrász egy copfba köti izzadt hajam, frufrumat púposan felcsatolja én pedig akkor lépek színpadra, mikor ők elhagyják azt. Ashton egy rövid pillanatra megragadja a kezem és ajkait az enyémekre nyomja, majd huncut vigyorral az arcán elkocog a türelmetlenül toporgó stylist felé, a csókunktól még őrjöngő lányok elé sétálok és leülök az emelvényre. A saját dalaim közül a Little Me-t éneklem, ez a koncert egyetlen dala, aminél nem élő zene van, hanem elindul a hangszórókból. Az aréna sötét, de megvilágítják a neonrudak, és különböző neon dolgok, a dalt mindenki velem énekli, és ez csodálatos, örökké ezt akarom csinálni.
2 ráadás dal után pihegve, Ashton kezét szorongatva hagyom el a színpadot, ám az arcomról hamar lefagy a mosoly, amikor hallom, hogy az öcsém nevetve kiáltja egy bizonyos Zayn nevét. Hát persze, elmaradhatatlan, hogy ezek is itt legyenek.
- Mira - Ash aggódva méregeti az arcom, elengedem a kezét és az öltözőm felé indulok, ám Luke megragadja a karom és hülye vigyorral a képén húz magához.
- Hagyj békén! - sziszegem, de ő tudomást sem vesz rólam.
- Srácok, hadd mutassam be nektek a tesóm...
Kitépem magam a karjai közül, haragost pillantást lövellek az engem méregető fiúk felé, ha tekintettel tudnék ölni, velük együtt az öcsém is holtan esne össze. Nagyon jól tudja, mennyire nem vagyok kíváncsi erre az 5 gyökérre.
Becsukom magam mögött az öltözőm ajtaját, de az hamarosan kinyílik és Ashton zavart arccal lép be rajta.
- Ki vele, mi a baj már megint? - sóhajt, kissé izzadt hajába túr és oldalra döntött fejjel összefonja maga előtt a karjait és ebben a pózban várja a válaszom.
- Ezek - bökök a fejemmel az ajtó felé - mit keresnek itt?
- Mira, ne csináld ezt! - sóhajt fel. - Megnéztek minket, még nem láttak téged élőben énekelni és Luke szeretett volna bemutatni nekik, mert bár tudnak rólad, nem ismernek. Ne hisztizz már!
- Nem hisztizek - szorítom össze az ajkaim - de én nem akarom megismerni őket!
- Nem bírom, amikor ilyen vagy - néz komolyan a szemembe.- Miért nem teszed ezt meg Luke kedvéért? Csak menj oda és mutatkozz be nekik, gyere velem!
- Nem - nézek a szemébe. - Nem, egyikőtök miatt sem teszem meg ezt.
- Kiborítasz - motyogja - egyre jobban, Mira. Akkor ne tedd ezt, de fejezd be ezt az idióta viselkedést, mostanában nagyon fura vagy!
- Honnan tudod, amikor sosem vagy velem? - vonom fel a szemöldököm.
- Valóban - ajkait makacsul szorítja össze - ne haragudj, hogy élem a saját életem. Lehet, hogy te már befutottál de nekünk még ez nem jött össze, de ezt te is nagyon jól tudod!
Hümmögve fordulok a tükör felé, kihúzom a hajamat szorosan összefogó gumit és az ujjaimmal széttúrom a tincseim, a hajam fáradtan hullik alá én pedig masszírozni kezdem a fejbőröm. Mindig túl szoros copfokat kreálnak nekem. Ashton sértetten fújtatva viharzik ki, nem foglalkozok vele, nem haragtartó és tudom, úgyis velem fog ma hazajönni, többet nem is fogja felhozni ezt a dolgot. Néhány perc múlva, amikor épp a szűk ruhámból hámozom ki magam, Luke lép be.
-Mi volt ez? - áll meg előttem.
-Ideadnád a nadrágom? - nyújtózkodok az említett ruhadarabért, Luke felkapja és felém hajítja, a nadrág az arcomon puffan. - Kösz - motyogom.
Felállok, a tőle kapott 5SOS logóval ellátott pólót húzom magamra, majd az egyik lábam belebújtatom a fekete farmerba.
-Nem válaszoltál arra, amit kérdeztem.
-Hagyj békén, Luke, menj és rajongd körbe azokat - bökök összehúzott szemekkel az ajtó felé. - Biztos már nagyon hiányolják, hogy egy hozzád hasonló idióta ott lihegjen a nyakukba.
- Arra nem gondolsz esetleg, hogy ők a barátaim? - pillantását az enyémbe fúrja, a kék szemek kutatnak valami után az arcomon. - Miért gondolsz így rájuk? És rám?! Mira, az ég szerelmére, nálad jobban senki nem ismer engem! Tudnod kellene, hogy nekem sokat jelent, amit ők csinálnak a bandáért!
- Sajnálom, ha megbántottam a főnökeid, valóban nemes dolog megosztani a dalaitokat, miután eléggé benedvesítettétek számukra az őket körberajongó kislányokat - nyávogom, majd a kezemmel "hercegnős" mozdulatot teszek és a összegombolom a nadrágom.
- Ha hagytad volna, hogy bemutassalak nekik, most nem így gondolnád.
- Nem akarok bemutatkozni nekik - jelentem ki mosolyogva, majd a karjaim belebújtatom a dzsekimbe és az ajkaimmal csücsörítve rendezem el a tincseim, végül mosolyogva fordulok az öcsém felé. - Hol van Ash?
- Kint vár - sóhajt - de nagyon dühös rád, Mira. Megbántottad ezzel a hülye viselkedéssel, mi a fene bajod van?
- Semmi - kacsintok, számat önelégült mosolyra húzom. Ha Ashton annyira haragudna, most nem várna rám az ajtó előtt. - Jó éjt, Luke!
- Mira...
Nem várom meg, hogy végigmondja amit akar, kilépek az ajtón és mosolyt villantok Ashton felé, karjait sóhajtva ereszti le, fejét jobbra-balra ingatja, mielőtt mosoly kúszna az arcára. Ennyi, eddig tart az Ashton Irwin-féle haragszom rád.
- Nálam alszol? - hajolok a füléhez, puszit nyomok az arcára, miközben végigsimít a derekamon.
- Előfordulhat - hümmög, végleg véget ér a hisztije, amikor puszit nyom a szám sarkába. Önelégülten mosolyogva bújok a karjai közé, miközben ő a bandatársaihoz lép és pacsizik Calummal és Michaellel, puszit nyomok mindkettőjük arcára és ráütök Calum kezére, mielőtt hozzáérne a hajamhoz.
- Mira! - sóhajtva fordulok meg, amikor Luke ismét megjelenik. Ő egyszerűen mindenhol ott van. Megbántva pislog rám, én pedig ismét felvonom a fél szemöldököm. - Nem vártad meg, hogy elköszönjek.
- Még 3 napig egy városban tartózkodunk, minek akarsz elköszönni?
Szorítást érzek a derekamnál, a barátom így próbálja a tudtomra hozni, hogy vegyek vissza magamból. Luke nem reagál semmit, csupán hozzám lép és átölelve cuppanós puszit nyom az arcomra.
- Jó éjszakát! - motyogja, majd a homlokomhoz érinti ajkait - Szeretlek.
Megbánok minden rosszat, amit ma adtam neki és nyomok egy puszit az arcára, az oldalamon pacsizik Ash-sel, majd Luke kissé felvont szemöldökkel, várakozással néz rám.
- Jó éjt! - paskolom meg az arcát, majd a kezem visszacsúsztatom Ashton mancsába.
- Szóval semmi "szeretlek, drága ikertestvérem?"
- Hazudjak neked? - nevetek, és bár ezt nem gondolom komolyan, az arca mégis megrándul és megkomolyodik.
- Jó éjt, srácok! - köszön el, majd hátat fordít nekünk és elballag az öltözője felé.
- Végre, menjünk már haza! - sóhajtok fel, és elindulok a kijárat felé, ám Ashton megragadja a csípőm és maga felé fordít, nevetve fordulok meg és nyomulok hozzá közelebb, de nem megcsókolni akar, hanem komoran néz a szemembe.
- Menj utána, Mira!
- Mégis minek? Menjünk már haza, fáradt vagyok! - a vállaim leeresztve könyörgőn pislogok rá, de ezúttal nem lágyul el a tekintete, meglehetősen szigorúan és ellentmondást nem tűrően néz a szemembe.
- Menj utána, mert most rohadtul megbántottad őt.
- De...
- Mira - sóhajt fel, és zaklatottan túr a hajába. - Cica, ha azt akarod, hogy hazamenjek veled akkor odamész hozzá, adsz neki egy puszit és megmondod, hogy te is szereted!
- Gyerekesek vagytok mindketten! - pufogok, és a karomat kirántva az övéből indulok a hisztis öcsém után. Egészen eddig a pillanatig azt hittem, már kinőttük azt a korszakunkat, hogy minden lefekvéskor közöljük egymással az érzéseinket, de úgy tűnik, a mai naptól fogva Luke és én újra egyforma színű ruhákban, egymás kezét fogva fogunk parádézni.
Ő és Michael halkan beszélgetnek, Calum pedig barna szemeit meresztve hallgatja őket, amikor odalépek és hívatlan vendégként szakítom félbe a beszélgetést.
- Jó éjszakát, Luke! Szeretlek! - jelentem ki, próbálom Ashton kedvéért elrejteni a hangomban bujkáló gúnyt, miközben a karjaimmal Luke nyakába csimpaszkodok, ő pedig kissé megdöbbenve fogja át a derekam. Rúzsos ajkaim az arcára nyomom, majd amikor elhúzódok ő talán még megbántottabban bámul rám, csakúgy, mint egy megrugdosott kiskutya. Legszívesebben kiabálni kezdenék vele és Ashtonnal is, de Luke megelőz, habár ő nem kiabál, hanem suttog.
- Élvezed, hogy ezt csinálod? Úgy bánsz velem, mintha nem a testvéred lennék, hanem valaki, akit a hátad közepére sem kívánsz, amikor kedved tartja megfelel, más esetben meg kussoljon és hagyjon békén téged - a fejét rázza, majd hátrébb lép és eltűnik az öltözőjében. Döbbenten nézek utána, majd összeszűkült szemekkel rántok egyet a copfomon és elcsörtetek Ashton előtt, még mindig azokat az idiótákat okolom, hiszen ha ők nem jönnek ide, nem történik semmi. Mindenért ők a hibásak, azért is, hogy Luke akkor utoljára gondolta komolyan a 'szeretlek' szót, és aznap este Ashton nem aludt nálam, sőt, még puszit sem kaptam.

~Liam Payne~

Az alkoholnak rengeteg haszna van, például az, hogy elfelejtesse velem Sophiet. Pezsgőspoharat a kezemben szorongatva ide-oda sodródva az emberek közt indulok Zayn keresésére, lefejelem valakinek a hátát és némi pezsgőt borítok magamra, majd valaki hátulról megragadja az ingem.
- Liam? 
Nem tudom pontosan, merről jönnek a hangok, fordulás közben valaki nekem jön, s miközben belekortyolnék a maradék italomba, a pohár a fogaimhoz koccan és félrenyelek.
- Liam? - Luke arcát vészesen közel találom az enyémhez, hátrahőkölök, kis híján elborulok, de az utolsó pillanatban valaki megragadja a karom.-Mennyit ittál?
- Hol van Zayn? - még én sem értem, amit mondok, a nyelvem folyamatosan megbotlik és úgy érzem. hamarosan kiesik a számon. Luke vállának esek, megragadja a karom és kifelé cibál az emberek tömegéből. A kanapén találom magam, félszemmel felfedezem Niallt, ahogy fedetlen mellkassal parádézik Zayn márványpultjának tetején, majd meglátom az általam keresett személyt is, ahogy szitkozódva, szájában egy szál cigivel könyörgi le őt onnan. Felállok, Louis röhögve csapódik mellém, Niall felé mutogat és valamit mondani akar, végül összegörnyedve zuhan a padlóra. Egy ideig nézem őt, majd céltudatosan lépdelek Zayn irányába, megbotlok a küszöbben és nekiesek a pultnak, megtámaszkodok és feltornázom magam.
- Mi a fene van, Liam? Mennyit ittál?
- Dobsz egy cigit? - féloldalas vigyort villantok felé, szemöldökét értetlenül vonja össze majd a zsebéből előhúz egy szálat és a kezembe nyomja.
- Húzzál ki, mielőtt lehánysz valamit! Pezz megöl, ha összecsinálod a szőnyeget. Szállj le a pultról, te idióta! - az utolsó mondat már nem nekem szól, kirántja az egyik széket és megragadja Niallt, aki a zenére idétlenül mozogva épp a nadrágját gombolja kifelé a nappaliban iszogató, vihorászó lányok örömére.
Nagy levegőt véve kibotladozok, az utamba kerülő kis pipiket félretolom, némelyiket megnézem magamnak, majd az erkélyre lépek, hideg van, ingben legalábbis meglehetősen hűvös az éjszaka. Meglátom a párkányon Zayn egyik gyújtóját, a szálat ügyetlenül szorítom az ajkaim közé, az ablakon benézve pont jól látom, hogy bolondít magába egy buta lányt Harry. Buta. Lány. Sophia.
Meggyújtom a cigit és elfordulok, a lány éppen akkor csimpaszkodik Harry hajába, elönt a szomorúság és úgy érzem megint innom kell. Sophie kirúgott, azt mondta, egy idióta vagyok. Miket is vágott még hozzám? Már nem emlékszem, de akkor is kirúgott.
Elnyomom a csikket és vadászatra indulok, kell egy csaj, bárki, akárki. De előtte whiskey kell.
- Hé Liam! Mi a pálya?
Összevont szemöldökkel realizálom, hogy ez bizony már megint Luke. Ez a srác mindig, mindenhol ott van! Elcsórja az italom és a fejét hátrahajtva lehúzza. Megdöbbenten pislogva nézek rá, fejét fintorogva rázza meg és szemreveszi az arcába tolt mutatóujjam.
- Kiskorú - valami jön felfelé a torkomon, megborzongva visszanyelem és befejezem a mondatot - vagy.
- Liam? Minden oké?
- Szorgosak a rókák - fejemet a kezeim közé fogva keresek egy helyet, ahová leülhetnék.
- Mi van? - értetlenkedik, magamban dúdolgatni kezdek egy dalt valami rókáról.
- Ha nem szeretsz, hát én szeretlek, s ha én szeretlek - csuklás zavarja meg az előadáson, tekintetem Lukera emelem - jóól vigyázz!
- Mit szívtál, haver?
Válaszolnék a kérdésére, én tényleg... Tényleg válaszolnék, de kinyitom a szám és a bennem tomboló rókákat Perrie szőnyegére engedem. Zayn nagyon, nagyon dühös lesz, de most nem érek rá ezzel foglalkozni.

34 megjegyzés:

  1. Imádom a karaktereket, annyira egyediek és különlegesek! :)
    Egy újabb fantasztikus történet van készülőben. :) <3

    VálaszTörlés
  2. Hm hmm... érdekes lesz. Várom nagyon, hogy mit hozol ki ebből. :3 És Vuk <3 imádlak! Akkor csütörtökönként lesz rész?

    Katy Blue <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha. :DD Igen, csütörtökönként fogok frissíteni. :)

      Törlés
  3. Úgy imádom! Megmondom őszintén ez sokkal jobban tetszik a prológusnál. Az olyan fura volt, összezavart, de ennél minden összeállt. Nagyon-nagyon tetszik! Várom a következő részt! Újra van értelme a csütörtököknek !

    VálaszTörlés
  4. Ez nagyon joo volt :D :D mondjuk a Liam-es rész volt a legjobb :'D sírok XD Vukkba volt ez a dal amit énekelt :P a béka énekelte :D várom a következőr :P :P Nagyon tetszett :D

    - Ràhel! :)

    VálaszTörlés
  5. ez elképesztő jó...... *-* gyorsan a kövit!!!! <3

    VálaszTörlés
  6. Nessa!

    A Vuk-os rész végérvényesen az örök kedvencemé vált. :D Nagyon tetszik már most, a történet és a karakterek..na jó, ebből még nagyon sok minden lesz, és tudom, elég sokat fogok még nevetni! :)
    Hihetetlen, miket ki nem tudsz találni, még mindig a hatása alatt állok. Liam valami elképesztő! :D

    xx Lu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszik! :D Köszönöm!:) <3

      Törlés
  7. Ígéretemet nem megszegve itt vagyok :) Nagyon vártam a rész mert rettenetesen kíváncsi voltam a karakterekre, nem okoztál most sem csalódást, ugyanis imádom őket. Igen lehet, hogy érdekes, mert mondjuk Mira elég undok és talán pont ezért tetszik. Nagyon jól kidolgoztad a szereplőket, mindannyian másak és mégis egyedik. Ha belegondolok, hogy az első blogod óta mennyit fejlődtél írásban és ötletekben is, szinte hihetetlen. Nem lehet nem szeretni ezt a történet. :) Nagyon imádtam ezt a részt már nagyon várom a további részeket <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, jó tudni, hogy ezt gondolod rólam. :) Mira még ennél csak sokkal undokabb lesz, ahogy a cím is mondja, ez csak a kezdet. :D

      Törlés
  8. PER-FECT! Nagyon jó lett. Kíváncsi leszek hogyan folytatod. :))

    VálaszTörlés
  9. Drága Nessa! <3
    OMG *-* Ezezezezez..Huhh..Nem találok szavakat :)
    Ez nagyon más mint az eddigiek, de nagyon tetszik :D Mira egy "kicsit" beképzelt..Liam-et meg nagyon nehéz lesz megszokni 'így' ilyen személyiséggel...( mert tudom, hogy nem ilyen )
    Nagyon tetszik^^ várom már a következő részt :)
    XoXo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is kihívás, hogy ilyennek írjam le őt, de pont ez benne a jó. :D Örülök, hogy tetszik, köszönöm szépen!:) <3

      Törlés
  10. Tudom h utálsz de ez a történeted most tetszik

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem lenne veled semmi problémám, ha az Angelnél rendesen fejtenéd ki a véleményed, nem pedig azt mondanád a karakteremről, hogy kétszínű és bárcsak meghalna már.
      Örülök, hogy tetszik!

      Törlés
  11. Drága Nessa! Sajnálom,hogy nem olyan gyakran írok neked,de tudnod kell,hogy folyamatosan követem a történeteid. Nagyon fantasztikusan írsz. Te jó ég és ez a rész. Fergeteges lett. Úristen annyira csodállak téged. Mindegyik blogod fantasztikus,nem unalmas,érdek feszítő, csodás stb. Kíváncsi vagyok mit hozol ki ezekből. És a személyiségek,szereplők,történet. Te jó ég mi lesz itt? Már nagyon várom a következő részt. <3 Nagyon sok-sok ölelést küldök neked no meg puszit. <3 :)

    Chixi:) (Dórci)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mennyi kedves szó! *-* Nagyon szépen köszönöm! <3 <3
      Puszi!

      Törlés
  12. Imádtam Vuk-os rész, és a történet is nagyon tetszik!!!

    VálaszTörlés
  13. Drága Nessa!

    Hát úgy tűnik elolvashattam a híres Nessa alkotását! :) Nem kellett csalódnom, igazat csiripektek rólad a madarak, tényleg jól írsz! Tetszik az egyedi alapötlet, a karakterek megformálása, a blog csodás kinézete. Tényleg semmibe sem tudok belekötni - nem mintha akarnék. Az különösen tetszett az, hogy ikrek vannak benne, mert egész véletlenül nekem is van egy fiú ikertesóm, aki 3 perccel idősebb tőlem. :D Na de ez nem fontos. Várom a folyatást! ;)

    Pippa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Pippa!
      Pont a minap láttam, hogy ajánlottak neked engem! :) Köszönöm szépen, igazán örülök, hogy tetszik neked a történetem! <3

      Törlés
  14. Nagyon szuper ez a rész,és imádom a többi blogodat is!!!

    VálaszTörlés
  15. Musztáás! :D Eddig a SWCML miatt éltem túl a csütörtököket. Most már van újabb okom! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Musztás!
      Drága vagy, mindjárt szünet, nem kell majd túlélni a csütörtököket. :)

      Törlés
  16. Sziaaa :3 kicsit hosszú leszek szóval készülj fel :D
    Annyira imádom ahogy írsz... azt a blogit amit legelőszőr olvastam te írtad :3 a nővérem totál kiakadt rám akkor, mert minden nap lestem, hogy lesz-e új rész és elfoglaltam a gépet. Aztán befejezted azt a blogot (MBFHSON?volt az) de persze közben elkezdtél egy újabbat :D és mindig volt egy-egy újabb blogod :) Tudom, hogy soha egyikhez se kommenteltem de akkoriban foggalmam se volt róla, hogy hogy van ez az izé xd (meg lusta is voltam :D). Igazából csak annyit akartam mondani, hogy a MyBestFrienHarryStylesOrNot? szerettette meg velem az olvasást és miattad olvastam el már több, mint 100 blogot :3 és izé... csak meg akartam ezt köszönni neked... ja amúgy imádtam a prológust és ezt is :) <3 köviiiiiiit :3 :D
    XOXORékaaaaa :3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Istenem, de aranyos vagy! Nagyon köszönöm! <3

      Törlés
  17. Drága Nessa!

    Sajnálom, hogy csak ennyi késéssel érkezek meg ide, remélem azért nem haragszol...:(
    Nem volt semmi kezdés! Először is örülök, hogy Mira ennyire bunkó és kiállhatatlan karakterre sikerült, kíváncsi vagyok, hogy mennyit fog változni majd, ha egyáltalán fog. Amikor azokat a részéket olvastam, hogy Luke-kal rossz lett a kapcsolatuk, és akkor mondta ki utoljára komolyan, hogy szeretlek, akkor kicsit összeszorult a szívem. Sajnálom, amiért ilyen irányban fog változni a kapcsolatuk, de Luke-nak igenis majd meg kell leckéztetnie, ráfér Mirára. :)
    Nagyszerű lett, már megyek is tovább olvasni! <3

    Puszi, Azy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Azy! <3
      Dehogy haragszom! Köszönöm, nagyon jól esik ez Tőled! <3

      Törlés
  18. Liam szemszög: az idei szilveszterem :'D Amúgy nagyon jó :D :P

    VálaszTörlés